2020. május 17., vasárnap

Karantén Naplóm 4. rész - Ezuttal az osszes gyertya elegett



A karanten naplo cim most mar tenyleg nem lehetne talalobb. Szerda ota ugyanis hivatalosan is jarvanyugyi megfigyeles alatt allunk, vagyis minden nap rendorok ellenorzik, hogy valoban nem hagyjuk-e el a karantenunkkent megjelolt lakcimet.

Kedden meg mentunk egy kort Szingapur belvarosaban, noha sokat vivodtunk, hogy bevallaljuk-e. Hivatalosan nem szabad kimozdulni a lakasbol, csak bevasarolni es sportolni, de azt is kizarolag a kornyeken es egyedul, ehhez kepest mi ketten utaztunk be a kozpontba, ami nagyjabol 30 perc metroval. Szerencsere nem botlottunk ellenorzesbe, es termeszetesen viseltunk maszkot es tartottuk az 1-1.5 tavolsagot. Kulonos erzes volt ilyen korulmenyek kozott elbucsuzni, lezarni ezt a korszakot. A korabban elo, zsizsgo CBD teljesen kihalt volt. Elkoszontunk az ikonikus Marina Bay Sandstol is. Kozben Fabi tobbszor lemondta, hogy "visszajovunk meg", "barmikor visszajohetunk". Persze, persze, konnyebb igy, de azert en pontosan tudom, hogy erre nincs garancia, ugyhogy szerettem volna megelni a pillanatot.
Mikozben uton voltunk a repterre egy nappal kesobb, rajottem, hogy tulajdonkeppen az szomorit el, hogy minden, ami most a mindennapjaim resze, az nemsokara a feledes homalyaba merul. Nem fogok emlekezni az eggprata izere es illatara, a joga studio fele vezeto utat diszito viragokra, fakra, a mindig kedvesen mosolygo zolsegeslanyra, a parton agaskodo palmafakra, a madarra, ami reggelente ebresztett bennunket... Es tudom, hogy ez az elet rendje, es hogy mi dontottunk ugy, hogy ismet koltozunk, de akkor is szeretem ezeket az erzeseket megelni...
Az elmult 4 evben ez a 3. koltozesem, es sokat tanulok ezekbol. Egyreszt a dolgaimat szortirozni, kiszanalni, ujraemlekezni nem kellemes, de tanulsagos, felszabadito procedura. Masreszt pedig emlekszem, hogy korabban is imadtam a gyertyakat, de csak hebe-hoba gyujtottam meg oket. Amikor a budapesti lakasbol koltoztem el, bantam, hogy nem egettem el tobbet, hogy tartogattam oket kulonleges alkalmakra,  aztan pedig pedig dobozba pakolva kuldom mindet haza anyukam garazsaba...
Ezuttal nem voltak megyujtatlan gyertyak :) Es ez a felismeres hatarozottan elegedettseggel toltott el. Sem gyertyat, sem szep fehernemut nem tartogatok mar :)

Na de megint elkalandoztam. Vissza a kurzus temara :)
- kb 6 leckevel vagyok elmaradva, de az elmult 2-3 napban eleg jol tudtam haladni, igy bizom benne, hogy a 14 napos karanten vegere behozom a lemaradasomat.
- tovabbra is photoshop a favorit, de tegnap mar elkezdtuk a logo es arculat tervezest is, ami szerintem nagy kedvencem lesz.
- a html es css egyelore meg fekete barany, de igyekszem, hogy javuljon a viszonyunk :)

Egyszerre varom, hogy minel hamarabb elkezdjem felepiteni a vallalkozasomat, es kozben szeretem is, hogy resze a napomnak a tanulas.










2020. május 6., szerda

Karantén Naplóm 3. rész




Tobb szempontbol is hatrannyal indul a mai bejegyzes:
1. itt mar hajnali 1 ora van.
2. nincs bent a kontaktlencsem, igy meglehetosen homalyosan latok :)))

Az tortent, hogy arra gondoltam, hogy a nevnapomat egy masala teaval unneplem meg, igy delutan fel 3 korul ittam egy ilyen indiai csodat, ami az inycsiklando fuszereken felul fekete teat is tartalmaz. Es ennyi eleg, hogy ne tudjak aludni. Normal esetben kidolok, mint a krumpliszsak, most meg itt kukorekolok.

Na de, kaptam az alkalmon, es altato celzattal potolom az igert heti beszamolot. Valojaban csak a mai nap is megerne egy posztot.
A koffein bodito hatasa keveredik az elmult napok torteneseivel, azt se tudom, melyik oldalan fogjam meg a temat :)

A legfontosabb hir talan, hogy majus 13-an utazunk haza, a mai napon vettuk meg az egyiranyu rejpegyunket. Ha onmagaban egy koltozes nem lenne eleg moka meg igy is, hogy mar tobbedjere csinaljuk, most jol megspekeljuk egy vilagjarvannyal, illetve egy 2 hetes rendori karantennal. Mindezektol fuggetlenul eddig azt kell mondjam, hogy csakis kellemesen csalodtunk, valahogy most mintha a vilag is rugalmasabb es kedvesebb lenne.

Ma mentem egy utolsot a kis piros kerekparommal, aminek sok-sok vidam pillanatot koszonhettem itt. ... latom magam elott, ahogy a szines frangipanik mellett suhanok, lassan tekerek, kevesen vannak az utcan, igy be-becsukom a szememet is, ugy elvezem, ahogy a nap suti az arcomat, kozben a joga utani joleso erzetek jarjak at a testemet. Ezeket a 10 perceket kulonosen elveztem. Altalaban haza mar ugy ertem, hogy a kispiros kosara tele volt gyumolcsokkel es friss viraggal.
Koszonom kispiros, hianyozni fogsz :))


A koltozesunk kb masfel - ket hete dolt el, igy boven akad tennivalo, szoval a kurzusra sajnos nem sok figyelmet szantam az elmult napokban. Ilyen szempontbol idealis lesz a ket hetes karantenunk, azon leszek, hogy behozzam a lemaradasomat.

A vallalkozasom arculatanak fo tematikajat mar kitalaltam, most epp ahhoz gyujtok ecset mintakat, hatha kesobb jol johet, akar meg a logo tervezesnel is. Ez egyszerre emlékmentés es jovo epites - szeretem az ilyen tobbszorosen hasznos otleteket.

Ami szinten egy joleso osszekapcsolodas volt, hogy ma eloszor ugy keszitettem el egy DSM insta poszt designt, hogy a photoshopot vettem segitsegul, illetve a kurzuson tanultakat, igy ez gyakorlasnak is kivalo volt. Csatolom a panorama designt, vannak benne apro hibak, illetbe a stilust meg boven lehet DSM-esiteni, de elsore elegedett vagyok :)
Azt mar meg sem emlitem, hogy mennyire kozel all a szivemhez maga a tema is - ennel tokeletesebb nevnapi projektet el sem tudtam volna kepzelni.

Most pedig visszamaszok az agyba, hatha sikerul alomba szenderulnom. Jovo heten mar valoszinuleg otthonrol jelentkezem :)


vissza a kezdetekhez

Veled a pocakomban írtam ide utoljára. 3 éve. Az írás terápia. Nekem. Emlékszem, már alsó tagozatos koromban is naplót vezettem, amit évekke...