Nekem a legjobb

 7 hónapja írtam utoljára. Mióta a DSM része az életemnek, az a felület az, ahova kiírom "magamat" - s noha nem feltétlenül személyes sztorikat osztok meg, mégis magamból írok, így utána már nem jön az ihlet egy nagyobb volumenű blog poszt létrehozására. Most viszont már pár hete érik bennem a gondolat...

Ahogy visszaolvastam az előző bejegyzést arról, hogy milyen fókuszt szeretnék az idei évre, azt gondolom, hogy elégedett vagyok. Az őszi Bali még várat magára, de cserébe a DSM programok megmaradtak, év eleje óta folyamatosan futottunk egymást motiválva, és a melóban is sikerült kihoznom magamból a legtöbbet, számos sikert könyvelhetek el, ami a személyes fejlődésemet is szolgálta. 

És mindezek csak megágyaztak annak, hogy megérkezz hozzánk. Tudd, hogy nagy meglepetés voltál, amit gyereknapon fedeztünk fel. És hogy bár régóta vannak bennem félelmek egy kisbaba világrahozásával kapcsolatosan, most mégis tudom, hogy minden rendben lesz. Figyelem a testem szokatlan változásait. Pár napja már érzem, ahogy mozogsz bennem. Millió kérdés van, amire nem tudom a választ, de ezek most nem nyomasztanak. Nem rohanok előre. Mert tudom, hogy olvasod ezeket a sorokat. Egyszer. És ez a bizonyosság jó érzéssel tölt el. ❤️

Augusztus vége - Lake Como

Happy New Year - Robbanj fel 2021!

A kép 2020 nyarán készült, nem tükrözi a jelen valóságot.  Most hideg van, és sötét.

                                                             

Este 7 óra lesz. Én már itthon a munkából. Egyedül vagyok. Még kb egy órán keresztül. Ritkaság. 
Ahogy megnyitottam a blogot, és visszaolvastam az utolsó pár bejegyzést, hogy lássam, hogy hagytam abba, az jutott eszembe, hogy azon túl, hogy néha-néha én is szívesen nosztalgiázom, talán a gyermekeim olvassák majd igazán érdeklődve ezeket a sorokat. Én nagyonis szívesen olvasnám a nagyszüleim vagy a szüleim hasonló elmélkedéseit. Motiválóan hat rám ez a gondolat :) Olyan, mintha már most Neked írnék, pedig még nem is létezel - afféle időutazós játék. És sajnos egyoldalú. :)

Mi történt 2020 júniusa óta? 

Szeptember 7-e óta dolgozom, újra visszakerültem az alkalmazotti létbe, és noha ez sem 9-5 munka, összességében elégedett vagyok mind a pozícióval, a vezetőmmel, a csapattal. Csak. Mindig jön egy csak. Csak tudom, hogy ennél több van bennem. Hogy ennél nagyobb dologra születtem. Ennél értékesebben szeretném eltölteni azt a napi 10 órát. Ugyanakkor hiszem, hogy ezek a tapasztalatok is kelleni fognak ahhoz, hogy egyszer (2034-ben) jöjjön az áttörés.

A munkát leszámítva a COVID-19 korlátozások bírnak hírértékkel. Már több mint 2 hónapja este 8 után kijárási tilalom van. Ami néha-néha jól is esik. Nem bánom most, hogy nincs tele a naptáram munka utáni programokkal. 

És ezzel át is ugornék 2021-re.

2021-ben szeretnék sokkal többet nevetni, igazi hasfájós nevetésekre vágyom.

Szeretnék fizikailag is megerősödni, sokat sportolni, futni, táncolni.

Szeretnék sokat vezetni. Dobpergés: Ma másodjára mentem be egyedül a céghez kocsival, először történt meg, hogy beparkoltam a céges mélygarázsba, ma először haza is jöttem Fábi nélkül, illetve egyedül leparkoltam először a kocsibeállónkba. Ez nekem hihetetlenül nagy sikerélmény. 🙏🏻  (kb 5 éve írtam egy listát arról, hogy mi az a TOP3 dolog, amit szeretnék megtanulni, ebből az egyik a vezetés volt. A másik az angol. A harmadik pedig az úszás. Utóbbi még hátra van.)

Szeretnék megtanulni Balin robogót vezetni.

Szeretnék részt venni egy eksztatikus tánc esten.

Szeretném, hogy a Divine-t átfordítsuk itthon egy közösségi platformmá. Aminek minden momentumát szeretném megélni. Nagyon hálás vagyok azért a közösségért.

Szeretném, hogy ősszel eljussunk Balira. Szeretnék ott maradni 1-2 hónapig.

Szeretnék kiállni. Felszólalni. Bátorítani. Megérteni. Megélni. Élvezni. Összekötni. Szabadnak lenni. Új felimerésekre bukkanni. Felfedezni. Épülni. Fejlődni. Megtapasztalni. Jelen lenni. 

Boldog új évet - robbanj fel 2021!